Hétfő
Kedd
Szerda

Csütörtöki Csoport

Katolikus Ifjúsági Közösség

Péntek
Szombat
Vasárnap

A pénzhez való viszonyom

Dondó

Csütörtöki levél

A pénz elválaszthatatlan része az életünknek, viszont nem mindegy milyen, hogy mekkora szerepet tölt be az életünkben. Az 5-ös, Isten népe kiscsoporttal a ráhangolódásunkon keresztény szemlélettel közelítettük meg a pénzhez való viszonyunkat, személyes tapasztalatokkal és bibliai idézetekkel.

Zoli: Pénzkezelés a párkapcsolatban

Jó néhány keresztény ismerősöm van azon a véleményen, hogy a pénz az ördögtől való, és egy hívő életében nem tölthet be komolyabb szerepet. Ezzel az elképzeléssel nem tudok teljes mértékben egyetérteni, hiszen a Biblia is tele van a pénzkezeléshez szükséges jó tanácsokkal.

Csak hogy néhány példát említsek:

  1. Kezességvállalás: “Ha kezes lettél másért, a szavaid által kerültél csapdába. Mentsd ki magad ebből a helyzetből, még álmot se engedj magadnak, míg meg nem szabadulsz a csapdából. (Péld. 6:1-5)”
  2. Hitelfelvétel:“Senkinek semmivel ne tartozzatok!” (Róm. 13:8)
  3. Megtakarítás:“Kívánatos kincsek és (drága) olaj van a bölcs házában, a bolond pedig mindenét elkölti, amije van.” (Péld. 21:20)
  4. Mohóság:“Aki szereti a pénzt, annak soha nem lesz elég a pénze. Aki szereti a vagyont, soha nem lesz elégedett a bevételével.” (Préd. 5:10)
  5. A pénzügyi tervezés fontossága:“Ha valaki építkezni akar, nem tervezi-e meg előre, hogy van-e elég pénze befejezni? Mert ha belekezd és nem bírja végigvinni, kicsúfolják.” (Luk. 14:28-30)
  6. Először alapozd meg az anyagi életed és csak utána akarj házat venni:“Végezd el a kinti munkáidat, készítsd elő a meződet és utána építs a házadat.” (Péld 24:27)

Saját párkapcsolatomból is szeretnék néhány olyan példát felsorolni, amikor szükséges volt átbeszélni a pénzügyeinket.

Menyasszonyommal viszonylag sok időt töltünk az esküvőnk és a jövendőbeli közös életünk anyagilag történő megalapozásának megtervezésével. Ezt négy alpontra osztva részletezném:

  1. Az esküvőnk költségvetésének tervezése: készítettünk egy közös Excel táblát, ahova az esküvőnkkel kapcsolatos összes kiadást gyűjtjük. Ez segít minket a költekezésünk nyomon követésében.
  2. Albérlet vagy lakásvásárlás?: részletesen áttekintettük a lakásvásárlás állami támogatásainak lehetőségét, ill. utánajártunk az adás-vétellel együtt járó járulékos költségenek is, és ezek fényében döntöttünk inkább az albérlet mellett. Természetesen lakástakarék-pénztár segítségével gyűjtünk a saját otthonunkra is.
  3. Családtervezés: jóllehet Isten a bárányka mellé ad legelőt is, azért utánajártunk az állami családtámogatások mértékének is, hogy láthassuk, mivel jár az, ha egyikünk jövedelme a gyermekvállalás miatt hosszú időre kiesik a közös kasszából.
  4. Munkahelyváltás és annak anyagi következményei: az utóbbi hónapokban érlelődött bennem a vágy, hogy a saját szakmámhoz jóval közelebb álló munkára cseréljem a mostani állásom, de elképzelhető, hogy az új munkahelyen alacsonyabb fizetést kínálnak majd nekem, hiszen az ottani elvárások szerint még tapasztalatlannak minősülök. Ha felkínálnak számomra egy szakmailag jónak tűnő lehetőséget, akkor az anyagiakat is figyelembe kell majd vennem.

Egy kedves ismerős pártól kölcsön kaptuk Gary Chapman „12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt” című könyvét, amelyben egy külön fejezetet szán a családi pénzügyek megtervezésének. Nagyon hasznos és praktikus olvasmány. Csak néhány gondolatot emelnék ki belőle:

  1. „Ha nem állunk készen a közös kasszára, akkor nem állunk készen a házasságra.” Legyen egy összeghatár, amely felett egyeztetünk párunkkal az adott termék megvásárlásáról!
  2. „Jövedelmünket érdemes 80-10-10 százalékban megosztani a fogyasztás – megtakarítás – adakozás szempontok szerint”
  3. A hitelfelvételről pedig a következőképpen gondolkodik:”Társadalmunkban bizonyos dolgokra szükségletként tekintünk, de miért kéne egy fiatal párnak rendelkeznie mindazzal, amit a szüleik harminc év házasság alatt halmoztak fel?”

Bár a pénzkezelésről szóló tervezgetések, egyeztetések, vitatkozások nagyon szárazak és idegőrlőek tudnak lenni, mégis úgy gondolom, hogy egy tartós párkapcsolatban mindenképp szükséges ezzel foglalkozni. A pár tagjai ugyanis a közös anyagi felelősségvállalás által is közelebb kerülhetnek egymáshoz.

 

Endre: „Ahol a kincsed, ott a szíved is.” Mt 6, 21

A gazdasági, anyagi javakkal kapcsolatban a Szentírás számos helyen tanít bennünket. Ilyen például a gazdag ifjúról szóló történet:

Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy: az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” „Mester – válaszolta –, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett és megkedvelte. „Valami hiányzik még belőled – mondta neki. – Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.            Mk 10, 17-22

Előttünk áll ennek a nem mindennapi ifjúnak a képe, amint kérdezi: „Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Itt  nem  egy példabeszédről van szó, hanem egy  olyan esetről, ami valóban  megtörtént. Mi is ugyanezzel kérdéssel fordulunk Hozzá. Az ifjú őszintén, szenvedélyesen kereste az örök életet, így került Jézushoz – és hamarosan feleletet is kapott kérdésére. Bár fiatal kora óta megtartotta a parancsokat, az a válasz, miszerint el kellene adnia minden vagyonát, túl merész volt számára. Amikor szembesült a sok helyett a teljességgel feladja. Az ő esetében a vagyon volt, de lehet más is. Van valami, amire így gondolok a mindennapjaimban, még ha egy apró dolog is? Amit fenntartok kizárólag magamnak; amiről nem tudok vagy nem akarok lemondani, bár tudom, hogy Isten erre hív?
Mindig szemmel kell tartanunk, felül kell vizsgálnunk, mi van most az első helyen az életünkben? Ha valaki elveszíti valódi célját előfordulhat, hogy az első helyre más kerül, az esetek nagy részében a pénz. Az anyagi javak hajszolása során az eszközből cél lesz.

Ez – mint a bűnök nagy része – háromszorosan is kárt okoz bennünk:

  1. Istennel való kapcsolatunkat rombolja „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” Lk 16, 13
  2. tönkretehet emberi kapcsolatokat
  3. önmagunkra is káros: nem látni a végét, mert mindig lehet többet kívánni

Mindezek ellenére a ma embere mégis beleesik ebbe a csapdába.

„Vajon mi hiányzik még belőlünk?” – kérdezi Sebestyén Péter atya egyik cikkében. „Miközben egyre emelkedik az életszínvonal, és kényelmünk érdekében szinte mindent feláldozunk: lelkünket, eszményeinket, értékeinket… Hajtunk, meg gürcölünk, gyűjtünk, és folyton az árleszállításokat figyeljük. Bevásárlólistánk egyre hosszabb, és a ’legyen ön is milliomos’-féle vetélkedőket tátott szájjal figyeljük, titkon arra gondolva: erre a kérdésre én is tudom a választ?! Nem látunk tovább zsigeri vágyainknál…”
Hogy ki tudjuk-e vonni magunkat teljesen ebből a körforgásból? Jó eséllyel igen, ha az első helyet mindig fenntartjuk életünkben Istennek és megtanulunk hálát adni azért, amit Tőle kapunk.

 

Eszti: Példázat a talentumokról

„Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egy ember külföldre akart utazni, ezért összehívta a rabszolgáit, és minden vagyonát a gondjaikra bízta. Egyiküknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet — mindenkinek a maga képességei szerint. Ezután elutazott. Aki az öt talentumot kapta, rögtön üzleti vállalkozásba fektette, és újabb öt talentumot nyert vele. Aki kettőt kapott, ugyanígy tett, és újabb két talentumra tett szert. Aki viszont egyet kapott, ásott egy gödröt, és oda rejtette az ura pénzét. Hosszú idő elteltével hazatért a gazdájuk. Előhívta rabszolgáit, hogy számoljanak el a rájuk bízott értékekkel. Aki öt talentumot kapott, összesen tízet hozott vissza. Ezt mondta: »Uram, öt talentumot bíztál rám, s ezzel öt másik talentumot szereztem!«  Ura megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«  Ezután következett az, aki két talentumot kapott. Ezt mondta: »Uram, két talentumot bíztál rám. Nézd, újabb két talentumot szereztem vele!« Ura őt is megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«  Ezután jött az, aki egy talentumot kapott. Ő így számolt be: »Uram, tudom, hogy szigorú és kemény vagy. Még azt is learatod, amit nem te vetettél, és onnan is begyűjtöd a termést, ahová nem vetettél magot. Féltem tőled, ezért elástam a talentumot. Tessék, itt van, ami a tiéd!«  Ekkor ura azt mondta neki: »Te gonosz és haszontalan[b] szolga! Azt gondoltad, hogy azt is learatom, amit nem én vetettem, és onnan is begyűjtöm a termést, ahová nem szórtam magot?! Akkor miért nem vitted pénzváltókhoz a pénzemet, hogy kamatozzon? Most kamattal megnövelve kaptam volna vissza!« Szolgáinak pedig azt parancsolta: »Vegyétek el tőle azt a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz van! Mert aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz. Aki viszont nem használja, amit kapott, attól mindent el fognak venni.[c] Ezt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a sötétségbe! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!«”

 

Bandi

Én azt vettem észre amióta Pestre költöztem, hogy a munkahelyen, barátok között központi téma a pénz, az, hogy ki mennyit keres, illetve nem keres. A téma felvetés önmagában nem jelent gondot, mert a pénz elválaszthatatlan része az életünknek, függünk tőle, erről időnként nem csak lehet, de kell is beszélni. Az én problémám, hogy a témafelvetés egyetlen motivációja az elégedetlenség kifejezése. Arról sosincsen szó, hogy milyen jó, hogy a világ gazdagabb feléhez tartozunk, van mit ennünk, van hol aludnunk, miközben 1 milliárd embernek még tiszta ivóvíz sem jut. Szerintem, ha a pénzügy szóba kerül, akkor a negatívumok mellett a pozitívumokról is kell beszélnünk, de semmiképpen nem arra fókuszálva, hogy mi hiányzik az életünkből, hanem hogy mit kaptunk, és ezért hálásak lehetünk az Istennek.

 

Kérdések

  1. Milyen a pénzhez fűződő viszonyod?
  2. Hogyan gazdálkodsz a pénzzel?
  3. A pénz alapvető gazdasági funkcióját pozitívnak ítéled meg, vagy inkább egy szükséges rosszként definiálod?
  4. Mennyire vagy kockázatkereső, illetve kockázatkerülő a pénzügyek terén?
  5. Ha Rád bízták volna azt a bizonyos 5 talentumot, (Máté 25,14: Példabeszéd a befektetett pénzről) pusztán gazdasági szempontból: mit tettél volna vele? Elásod vagy befekteted?
  6. Egyetemi ösztöndíjad/munkahelyeden megkeresett jövedelmed mennyire ösztönöz a tanulásra/munkavégzésre? Mi ösztönöz jobban, az előmeneteli lehetőség vagy a magasabb jövedelem megszerzése?
  7. Jézus hogyan viszonyult a pénzhez?
  8. Ha kölcsönt adsz egy barátodnak, visszakéred-e egy általatok kitűzött határidőre? Ha netán elfelejtené megadni a tartozását, jelzed-e ezt neki? Ha igen, hogyan? „Kerülő úton” vagy kertelés nélkül kimondva?
  9. Képzeld el, hogy szülő vagy! A gyermeked felnőtt kereső. Pénzt kér tőled kölcsön, tegyük fel, 300.000 Ft-ot. Milyen feltételekkel adod gyermekednek a pénzt? Visszakérnéd tőle? Ha igen, milyen konstrukcióban?
  10. Ha nyernél a lottón 5 millió Ft-ot, mire költenéd?
  11. Mennyire köti le belső világodat, gondolataidat a pénzzel és anyagi javakkal való foglalkozás? Gyakran ábrándozol a gazdagságról?
  12. A pénzkeresés és az újabb célok elérése közben fordítasz elég időt a hálaadásra azért, amid van?
  13. Te hogyan találod meg a módját, hogy segíts a szükséget szenvedőkön? Szoktál jó szívvel adakozni?
Csücsop