Hétfő
Kedd
Szerda

Csütörtöki Csoport

Katolikus Ifjúsági Közösség

Péntek
Szombat
Vasárnap

Rögzült szokásaink, a változás lehetősége

Dondó

Csütörtöki levél

„A jó szokásokat azért nem sajátítjuk el, mert az azonnali kielégülés kultúrájában élünk. Mindent azonnal akarunk, és nem értjük, hogy a sok jó dolog, amire vágyunk és amire szükségünk nem lesz csak azért a miénk, mert akarjuk. Jó szokásokat azok tudnak kialakítani, akik kitartanak, és nem adják fel!” (Joyce Meyer) Az 1-es, Szent Család kiscsoport összefoglaló csütörtöki levelét olvashatjátok.

Böjte Csaba gondolatai
Általában az emberek nehezen változtatnak a berögzült szokásaikon. Élünk egy életet, ami kényelmes, ami megszokott, és ami nem biztos, hogy a javunkat szolgálja, de olyan nehéz rajta változtatni. Persze, az emberek többsége január elsején mindig megígéri, hogy változtatni fog valamin és valamit az életében. Aztán egy darabig teszi, próbálkozik, majd azt mondja: Á, inkább jövőre! Az a baj, hogy mindenkinek vannak szokásai. Rosszak és jók. Közhely, de jól tudjuk, hogy a jók a hasznunkra vannak, segítenek minket, gazdagítják az életünket, erővel és energiával töltenek fel minket. A rossz pedig elveszi ezeket. Sokszor válunk tőle beteggé, szomorúvá, elégedetlenné. De nem, nem akarunk változtatni! Mert megszoktuk!
Az ember lépten-nyomon találkozik olyan dolgokkal, amik rosszak, amik fájdalommal töltik el. Családjainkban, az iskolában, a munkahelyeken, és sajnos nemzetünk, népünk nagycsaládjában, a helyi, nemzeti, vagy a nagypolitikában is. Az ördög, mint ordító oroszlán jár körül, és keresi, hogy kit nyelhetne el. A rosszal, a bennünket zavaró dolgokkal szemben három választási lehetőségünk van.
  1. Megfutamodni a problémák elől: A gonosz szeretne megijeszteni, félelemmel eltölteni, hogy vagy pánikba esve, sikoltozva elmeneküljünk, vagy csendes, nyugodt vonulással kikerüljük, tovább álljunk a nehézségek, a gondok elől. Ezért van olyan sok válás, lógás az órákról, külföldre emigrálás. Ki ne érezte volna, hogy talán külföldön zöldebb a pázsit, és egyszerűbb az élet, jó lenne tovább állni, hagyni a munkát másra. Isten ajándékairól, a barátainkról, a családunkról, népünkről nem szabad lemondani. Mi leszünk szegényebbek, és nem szabad testvéreinket, világunkat a gonosz prédájának hagyni, nem erősebb ő nálunk.
  2. A második magatartásforma: Rezignáltan magunkba roskadhatunk, keserűséggel megállapíthatjuk, hogy mindig is ilyen volt a világ, hogy nem lehet, nem érdemes küzdeni, mert kicsik, gyengék vagyunk, és jobb a magunk kis elefántcsont tornyaiban saját önző kis pecsenyéinket sütögetni, mint konfrontálódni a rosszal. Persze ugyanaz, ha az önpusztítás különféle – gyorsabb, vagy lassúbb – eszközeivel magunk ellen fordulunk, és az italhoz, vagy a pénzen vett gyönyör más eszközeihez nyúlunk. Mikor leégett a szovátai házunk építés közben, nem tudtam magamnak sem megmagyarázni, hogy ez miért kellett így történjen. Egy dolgot tudtam: a gonosz azt szeretné, hogy dobjam be a törülközőt, hogy adjam fel a harcot, húzzam meg magamat a magam kis egérlyukában. Nem, ezt az örömet én nem adom meg neki!
  3. Eltakarítjuk a szemetet, és otthonossá tesszük a világunkat. Itt is három irányba indulhatunk el, és figyelnünk kell, mert itt is csapdák sorakoznak.- Nyílt rohammal szembemehetünk a rosszal, a bennünket zavaró, nekünk fájdalmat okozó dolgokkal, személyekkel, pusztuljon a férges. Úgy gondolom, hogy ez is nagyon tetszene a gonosz léleknek, akinek nincs keze, aki azt szeretné, hogy mi adjuk neki a kezünket, szánkat, lábunkat, hogy általunk ártson, pusztítson, törjön, zúzzon. Az embertársam nekem testvérem, én nem elpusztítani akarom öt, hanem felszabadítani a szeretetre, hogy ő is megtapasztalja, hogy milyen édes és gyönyörűséges Isten szabad gyermekeinek szeretetben élni és alkotni. Nekünk nem szétvernünk kell a családjainkat, az osztályközösséget, nemzetünket, népünket, hanem a szeretet, az élet otthonaivá tenni azt.

    – Passzív ellenállás: Nem tolom az ellenségem szekerét, nem főzök a férjemnek, nem tanulok az iskolában, nem fizetek adót, elszabotálom mindazt, amit tőlem kérnek. Úgy gondolom, hogy a pusztítás urának ez is nagyon tetszene. Végül is, ha a családod, közösséged, nemzeted anarchiába süllyed, anyagilag összeomlik – akkor is győzött a gonosz.

    – A szeretet forradalma: Jézus ezen az úton járt. Kitárt karral, védtelenül eljött közénk karácsony éjjelén, hogy átölelje nem csak a családját, hanem a borgőzös pásztorokat, de a napkeleti bölcseket is. És biztos, hogy ugyanolyan szeretettel ölelte volna át Heródest is, ha az gyilkos szándékkal nem a katonáit küldte volna, hanem szeretettel maga ment volna a jászolhoz.

Ha elhatalmasodik a gonosz ott ahol élünk, akkor egy lehetőségünk van: szívünk minden melegével, erejével, a lehető legjobb szándékkal szeressünk, s tegyünk jót mindenkivel. Mert a sötétség, a rossz nem valami, hanem a fény, a szeretet hiánya. Ha fényt gyújtunk, még ha parányi kis lángocska is, az már oszlatja a sötétet. A másik szabad akaratát jóságom nem tudja felülírni, de a fényben neki is könnyebb lesz megtalálni a helyes döntést, az utat, mely őt is az életre vezeti. Hiszem, hogy az Isten teremtette ember jó, és szeretne mindenki nagyra nőni, virágot hozni, igaz gyümölcsöt teremni, jóságos fényemnél talán meglát engem is, bennem a testvért, és nem ront nekem.   (Böjte Csaba gondolatai)

Boldogmondások margójára (Gyökössy Endre)

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is tudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelenül azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömteli lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csendjük, és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosok.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.
Boldogok, akik örömmel tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak is, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert élettel telibb életük.

Túrmezei Erzsébet: Változás

Én, durva, faragatlan kődarab,
ki ott hevertem annyi év alatt
sötéten, félrevetve,
hiú próbákat dacosan nevetve,
próbákat, hogy rajtam faragjanak;
én, aki meg akartam én maradni
inkább csúnyán, sötéten, búsan, torzan:
most itt vagyok a Mester műhelyében
s boldogan várom szent vésővonását,
hogy megalkossa bennem képemását.

Kérdések:

  1. Milyen jó vagy rossz szokásaid vannak? Mennyire befolyásolják ezek a mindennapi életedet?
  2. Azok közül a szokásaid közül, amiket tenni szoktál, melyek azok, amelyek nem rosszak ugyan, de mégsem az Isten akarata szerinti legjobb
  3. dolgok a számodra?
  4. Szerinted mennyire befolyásolnak téged a körülötted élők a szokásaid kialakításában, melyik körből mi az amit átvettél?
  5. Mi az a rossz szokás az életedben, aminek megváltoztatásával problémád van?
  6. Mit gondolsz, Isten miért engedi meg, hogy fájdalmakon menjünk át, és veszteségeink legyenek, miközben lelkileg növekszünk?
  7. Szerinted mi minden szükséges a változáshoz?
  8. Szerinted a szokások hogyan erősíthetik vagy gyengíthetik az Istenhez fűződő kapcsolatunkat?
Csücsop